Arpad Eisenstaedter / Eisenstädter von Buzias

Gyászeset. Temesvárról megkésve érkezik hozzánk egy oly gyászesetről szóló jelentés, mely nemcsak az ottani közönség osztatlan részvétét keltette fel, hanem a sújtott családnak általánosan ismert és nagyrabecsült nevénél fogva az egész hazai zsidóság részvétére tarthat számot. Február 19-én, Írják nekünk, Buziási FisenstädlerÁrpád, tartalékos tüzér-hadnagy — Buziási Eisenstädter Ignácz keresk. tanácsos, a temesvári 23 dk községkerület és a temesvári szr. hit— község elnökének reményteljes fia — egy olaszországi két utazásból való visszatértében, Bécsben, ott lakó nővére házában, életének tavaszán, 24 éves korában, rövid betegség után meghalt. Az oly korán elhunyt ifjúnak, ki az ottani ifjúságnak dísze és minden tekintetben példányképe volt és ki úgy kedves modora, mint kiváló képességeinél fogva városszerte osztatlan tiszteletnek és szeretetnek volt tárgya, holt tetemei Bécsből ideszállittatván, február 22-én tétettek a temesvári belvárosi izr. sirkertben örök nyugalomra A gyászszertartáson, melynek folyamán dr. LöwyMórfőrabbi megható gyászbeszédet mondott, a város minden elignítása és egész értelmisége jelen volt; név szerint felemlítjük: dr. Molnár Viktor főispán, dr. Telbisz Károly polgármester, Deschau Achil alispán, Bárczy pénzügyigazgató, Mártonffy tanfelügyelő, Petheő János postaigazgató, a városi képviselők nagy része, a 7-ik tüzérezred tisztikarának küldöttségét. A temesvári szr. hitközség, a temesvári Chevra Kadisa, a temesvári kereskedelmi kamara, a temesvári Lloyd-társulat, a temesvári Maskil-el-Dol egylet, mely testületek az elhunytnak atyjábanérdemdús elnöküket tisztelik, testületileg jelentek meg. Tudósítónk felemlíti, hogy a gyászoló család koszorúkat el nem fogadott és ezt a gyászjelentésen nyilvánosan kijelentette. Az elhunytnak barátai a megboldogult emlékének megörökítésére nagyobb jótékony erélű alapítványt fognak az ottani hitközségnél letenni.

Egyenlőség, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)1891-03-06 / 10. szám