János (Hampó) Ernust de Csáktornya

https://en.wikipedia.org/wiki/John_I_Ernuszt
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ernuszt_J%C3%A1nos
https://hr.wikipedia.org/wiki/Ivan_I._Ernu%C5%A1t
Ivan I. Ernušt (lat. Johannes Ernusth, mađ. Ernust János) (? — ?, 1476.), ugarski i hrvatski velikaš židovskog podrijetla, ban cijele Slavonije (1473. – 1476.).

Bio je podrijetlom Židov iz Austrije ili Švedske koji se doselio u Ugarsku i pokrstio. Bavio se trgovinom i novčarskim poslovima te je stekao znatan imetak. Godine 1467. imenovan je vrhovnim blagajnikom Kraljevine, a dvije godine kasnije ustupio mu je kralj Matija Korvin (1458. – 1490.) prihode rudnika bakra na području sadašnje Banske Bystrice u današnjoj Slovačkoj, kao nagradu za posuđenih 6.000 zlatnih florena.[1]

Godine 1470. postao je vitez Kraljevine (miles regni) i "kraljev kum" (regis compater) te time i vlasnik već spominjanih rudnika, koje mu je kralj oduzeo već 1472. godine zbog neuredna poslovanja. Ipak, 1473. kralj ga je imenovao doživotnim banom čitave Slavonije, zbog čega je kupio imanja u Hrvatskoj, kaštele i posjede Štrigovu i Čakovec. Ujedno je obnašao i visoke dužnosti župana u brojnim županijama (Turócz, Zólyom, Zaladskoj županiji, Križevačkoj i u Požeškoj županiji).[1]

Ivanovi sinovi bili su Žigmund, pečujski biskup i vrhovni blagajnik Kraljevine te Ivan II., hrvatski ban.

https://en.wikipedia.org/wiki/John_I_Ernuszt 1467-ben kezdődnek a kincstári reformok. Ezek kezdetén a pénzügyek vezetését főkincstartói címmel — amit kormánya végén Zápolyai is viselt — az eddig elsősorban a diplomáciában, továbbá a kancelláriákban működő Csezmicei János, ismertebb nevén Janus Pannonius pécsi püspök vette át (1467—1469?). Élete közismert

A kincstár iráiryítását Ernuszt Jánossal osztotta meg.'Ernuszt  valószínűleg bécsi zsidó eredetű budai polgár, kereskedővolt. Már Mátyás uralkodása előtt szerepel, mint budai polgár a pozsonyi harmincadkönyvben.

1461-ben már szóbeszéd tárgya, hogy Zápolyai felajánlotta neki a pozsonyi harmincad vezetését.

1462-ben Mátyás bevásárolni küldi Bécsbe.  1464-ben, mint láttuk, harmincadispán,, 1466-ban körmöci kamaraispán,  majd a kincstári reform egyik megszervezőjeként  1467-ben Mátyás kinevezi a koronavám (a harmmcad új neve) generalis administrator-ának.  Az év végén már kincstartó Janus mellett egészen 1469-ig, amikor egyedül veszi át a kincstár vezetését. Élete végéig kincstartó.  Közben szlavón bán is volt.

A későbbikincstartók közül Nagylucsei alkincstartója, Ernuszt Zsigmond püspök pedig a fia volt. (http://epa.oszk.hu/02100/02120/00012/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_12_025.pdf)

1476 március 3-án végrendelkezik.Felesége, Katalin 1476 augusztus 11-,én már özvegyként van emlitve, két fiával Zsigmonddal és Jánossal.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ernuszt_J%C3%A1nos